Sem a baloldalnak, sem a jobboldalnak nincs elegendő szavazata a kormánytöbbséghez, de a szociáldemokratáknak több esélyük van koalíciós partnereket találni. A jobboldal kisebbségi kormányt akar, Sánchez szerint „a parlamentáris demokrácia elsősorban nem arról szól, ki kerül ki győztesen egy választásból, hanem kormányzóképes többségek kereséséről”.
Ugyan ezt egyelőre más fórumon nem kommunikálták, ám az Európai Bizottság számára összeállított helyreállítási terv új anyagából kiderül, hogy a kormány olyan konstrukcióban gondolkodik, ami lehetővé tenné a lakosság számára, hogy dinamikus árképzés szerint vehesse az áramot a rezsivédett, jelenleg 2523 kWh-s éves fogyasztás mennyiségén felül.
Az Orbán-kormánynak a jelek szerint nem sikerül közelebb kerülnie a befagyasztott EU-támogatásokhoz, amelyek nélkül sok területen újratervezés szükséges.
Az EU és a tagállamok elleni hibrid hadjárat részét képező propaganda terjesztéséért tettek listára hét orosz személyt és öt szervezetet. A digitális dezinformációs kampány hamis honlapokra és hamis közösségimédia-fiókokra épül.
Az Európai Bizottság jóváhagyta azt a 2,36 milliárd euró (körülbelül 880 milliárd forint) összegű magyar programot, amely a klímasemleges gazdaságra való átállás előmozdítása érdekében a stratégiai ágazatok beruházásainak felgyorsítására irányul.
A kohéziós alapok egy része, valamint az 5,8 milliárd eurós helyreállítási alap azért nem érkezik, mert a magyar kormány nem teljesíti az ehhez szükséges jogállamisági feltételeket. Ukrajnát valóban támogatja az EU, de nem a tagállamoknak szánt költségvetésből. Nem is tehetné, hiszen Kijev nem az Európai Unió tagja.
A magyar kormány egyelőre teljesen tehetetlen az EU pénzügyi érdekeit védő jogállamisági eljárással szemben. Nem elég, hogy nem kap pénzt, Orbán Viktor "szabadságharcában" Magyarország elveszítette a szövetségeseit, elbukta a bírósági pert, és kiderült, érdekérvényesítő képessége sincs az uniós intézményekkel folytatott vitában.
Ezek az emberek mind Európa felé tartottak. A parti őrség akcióiban kimentettek száma a januártól júliusig tartó időszakban tavalyhoz képest ötszörösére nőtt.
Wolfgang Sobotka az osztrák kormányzó párt tagja, Moshe Kantor oligarcha pedig Vlagyimir Putyin bizalmi embere, akinek a szankciós listára rakása ellen állítólag Magyarország is kiállt az EU-ban.
Ha nem jön be a jóslata, már jövőre 4500 magyar egyetemista maradhat ki az uniós ösztöndíjból.
2024-ben ismét európai parlamenti választások lesznek. Ezek a választások biztosítják az egyetlen lehetőséget az európaiaknak, hogy közvetlenül szavazzanak az EU-ról. Viszont a kutatások és felmérések azt mutatják, hogy az emberek az EP választásokon nem feltétlenül az EU kulcskérdései, inkább a nemzeti politikai helyzet alapján szavaznak, már ha egyáltalán elmennek szavazni. Ez nem (csak) a választók hibája. Az Európai Parlament pártjai és választási struktúrája rendkívül bonyolult, nem csoda hát, ha a polgároknak még az életkedve is elmegy ezektől a választásoktól.
Új jogszabályt fogadott el az EU a területén található elektromos töltőberendezések és üzemanyagtöltő állomások számának növeléséről.
Röpködnek az eurómilliárdok a Budapest és Brüsszel közti politikai csatározásban. Összeszedtük, milyen uniós forrásokhoz nem fér hozzá most a magyar kormány, és mik a kilátások, hogy elmozdulás történjen a patthelyzetből.
Tusványoson beszélt először hosszabban Bóka János kinevezett EU-ügyi miniszter arról, mit tervez Magyarország arra az időszakra, amikor jövőre az Európai Unió Tanácsának soros elnöke lesz. Orbán Viktor egykori serpája félti az uniót a föderalista törekvésektől, és szerinte az EU túlságosan igazodik a G7-hez. Úgy véli, Ukrajnának és Moldovának puszta geostratégiai érdekből adta meg az EU a tagjelölti státuszt, ami egy jogos politikai álláspont, csak akkor a többi tagjelöltet is ugyanígy kellene kezelni.
Szijjártó Péter Brüsszelben újabb uniós program blokkolásával fenyegetett, miközben az EU bejelentett két olyan döntést is, amelyeket Magyarország korábban szintén vétózott, vagy azt állította, hogy vétózni fogja.
Az EP Energiügyi Bizottsága elfogadta álláspontját a megfizethetőbb és fogyasztóbarátabb villamosenergia-piacra vonatkozó tervekkel kapcsolatban, a magyar kormánypárt azonban az ellenszavazók között volt. Ez azt is jelenti, hogy a Fidesz a kiszolgáltatott fogyasztók esetében sem tiltaná az áram kikapcsolását.
A magyar hírszerzés korábbi vezetője és Margaret Thatcher egykori beszédírója beszélgettek az EU-bővítés jövőjéről Tusványoson. A téma különösen fontos a Fidesznek, az orosz-ukrán háború pedig ismét aktuálissá tette az unió egyik legnagyobb elmaradását, az európai integráció befejezését. Furcsa módon a magyar kormány egyszerre szorgalmazza és hátráltatja a bővítést, de a valódi problémák strukturálisak, és nem fognak egyhamar megváltozni.
Bár csak jövőre rendezik meg az európai parlamenti választásokat, amelyek után új bizottság alakul az Európai Unióban, de már most megkezdődött a felkészülés a változásokra: Thierry Breton belső piaci biztos akcióba lendült, és megfúrta egy amerikai közgazdász kinevezését. A kérdés persze az, hogy Ursula von der Leyen maradni akar vagy inkább a NATO-t választja.
A tárcavezető euroföderalista, és az EU politikai erejét még nem képes kihasználni a globális sakktáblán. Ezzel együtt nem támogatja a konszenzusos döntéshozatal feladását.
Az uniós tagállamok új szabályokat fogadtak el, melyek célja, hogy az uniós szintű végsőenergia-fogyasztás 2030-ra 11,7 százalékkal csökkenjen. Aki nem teljesíti, annak az Európai Bizottság mondja meg, hogyan kell spórolni.
